Üvegcserepek

Foto - vanguard

(Hallod?)

Hallod a harmat gurulását,
hallod az esőcseppeket?
hallod a lepkék szárnycsapását
s ha egy homokszem megreped?

/Zelk Zoltán/

Foto - vanguard

Félúton

Valahogy mindig félúton vagyok.
Remélve, nem vagyok útban senkinek.
S míg "valahonnan" "bárhova" jutok,
talpam alá éles kövek görögnek.

Valahogy mindig félúton vagyok.
Úton a múltból talán a most felé.
S ha elhiszem, szép jelenem élem,
hegyek zúdulnak a két lábam elé.

Valahogy mindig félúton vagyok.
S néha félek, elfogy alólam az út.
Olykor elfog az a furcsa érzés,
hiába megyek - minden út körbefut.

Valahogy mindig félúton vagyok.
S azt mondják, az út a fontos, nem a cél.
Vezet hitem eltökélt-magamban,
s hogy minden lépés a csillagokig ér.

Valahogy mindig félúton vagyok.
Mint ki örökké utazni kényszerül.
Csomagom könnyű, egy szív, s egy lélek.
S próbálok úton maradni - emberül.

/Sárhelyi Erika/

...a biciklim leporolom, és kalandra fel...

Mosolyogva olvastam Skyppy kommentjét és képzeletben valóban én is biciklire szálltam. Aztán tovább tallóztam az oldalak között és valamiképpen bejött ez a videóklipp. Meglepödtem, pedig nem kerestem. Arra gondoltam, talán ez nem véletlen. Valahol tudatunk alatt nagyon vágytunk erre. Biciklire ülni és száguldani a meleg tavaszi szélben. Örülni a napfénynek, a virágba borult tájnak. Sajnos, nekem nincs biciklim. Talán egyszer lesz és bevallom öszintén, biztonságban érzem magam, ha gyalogolok inkább. Sok itt az autó, a forgalom is nagy. Az én idegeim, a reflexeim se a régiek. Ezért Skyppy, csak integetni tudok innen messziröl, hogy kalandra fel... és vigyázz magadra a sok autók között!

Kimegyek egy hegyre...

Végre eljött a várvavárt napsütés a hosszúra nyúlt tavaszi hidegben és arra csábít, hogy kimenjek a hegyre és a völgyben megbújó patak lassú csordogálásában tünödjek, és ismét megcsodáljam a vízen vissza tükrözödö ezerszinü fény-nyalábot.

Verjen meg az Isten, babám, hajnalba...

Napok óta bennem él ez a dal, szinte fájón. Talán a hang is teszi, talán a dallam...talán a szöveg is, ami megérint. Azt hiszem, mégis, ez sokkal több érzés. Valami olyan, ami nemzedékeken át öröklödött és vérré vált. Túllép különbözö korokon és divatokon. A népdalaink ezek. Különös, de ezt legjobban idegen ország tájain bolyongva érzi és érti meg különös üzenetét az ember. Azt, hogy tartozol valahová vagy tartoztál valahová és ez mindig veled marad...örökké, mint a szerelem...korokon és divatokon át.

A három karakteres és kristálytiszta hangú, de különböző hangszínnel megáldott énekesnő az előadás során tökéletesen kiegészítette egymást. Egyikük sem énekelte túl a másikat, sokkal inkább volt jellemző a három különböző énekhang finom harmóniája, összecsengése, amelynek sajátosságaként az egyik hang erőssége kiemelte a másik bársonyosságát, vagy épp fordítva. Ennek eredményeként megfoghatatlanul finom egyensúlyban lebegtek együtt a teremben, megőrízve és elkülöníthetővé téve az énekhangok egyéni  jellegzetességét.

http://kimozdulo.hu/szajrol-szajra-koncert

Amivel szívesen játszadoznék...

Talán, mert kicsit "üveges" és fényáteresztö. Íme, egy új találmány a Rubik kocka után a Gömböc.

A kék

A kék az ég és az óceán színe, az egyik legnépszerűbb szín. Pontosan ellenkező hatást vált ki, mint a piros. A békés, nyugodt kék szín hatására a szervezet megnyugtató, lecsillapító anyagokat kezd el kiválasztani, ezért gyakran használják a kéket hálószobákban. A kék kényelmet és vidámságot hoz az életünkbe. A nyugalom, a feloldódás, a végtelen érzelmek színe, amely érzékenységet, finomságot fejez ki. A hűség, a hit, a hagyomány szimbóluma. Nagy csendet áraszt, ezért könnyen kiváltja a biztonság érzését is. De a kék hideg és nyomasztó is lehet. A divattanácsadók azt javasolják, munkamegbeszélésen hordjunk kéket, mert a kék a lojalitás, a hűség jele is. Az emberek kékre festett szobákban sokkal hatékonyabbak. Kékre mázolt konditeremben mérhetően több súlyt vagyunk képesek emelgetni. Ha a kéket választottad kedvenc színednek, akkor alapvető szükségleted a nyugalom, a harmonikus és stresszmentes lét. Tehetséges vagy, konzervatív, másokkal együttérző. Hű, megbízható és szavahihető barát.

http://noiportal.hu/main/npnews-2889.html

Folyós üvegváza /ismeretlen/

Hát ez az! Ez az, amire mondtam, hogy az üvegnek a titkait szeretném kutatni, ugyanis van benne valami mélység, lágyság, csodálatosan tiszta, törékeny, átlátszó. Ez az az anyag, ami én vagyok. Nem tudok mást mondani… Nem szeretek erről beszélni, mert pontosan azért csinálom meg az üveget, hogy ő mondja el az én érzéseimet meg az üzeneteimet. Nem tartom szükségesnek azt, hogy nekem ezeket szavakkal kelljen megmagyaráznom, hanem ha ránéz valaki, akkor ugyanazt az üzenetet kapja meg általa, mint amit én szeretnék továbbítani.

/Homoki Anikó/

Játék és zeneiség

– Az üveg milyen anyag? Hideg? Meleg?
– Valószínű, hogy sok ember számára hideg. Nem is minden típusú ember szereti az üveget. Pedig szerintem egy közvetítő anyag. Ahogy átviszi a fényt, attól kel életre. Mostanság – amikor ilyen „gyors-eldobós” világot élünk – nagyon fontos, hogy az anyagok nem mindig mulandók, tehát van olyan anyag, ami örök. Például az agyag, a fémek. És az üveg is. Tisztában kell lenni azzal, hogy mit lehet belőle kihozni… Azt kihangsúlyozni, kidomborítani benne. Nagyon nehéz ezt megmondani. Nyilván mindenki, aki anyaggal – akár fával, fémmel vagy akár textillel – dolgozik, kell szeresse azt az anyagot, tisztelnie kell, alázattal kell hozzáfordulnia. Rengeteg lehetőség, rengeteg játék van benne, sajnos, nincs annyi időm, amennyit ezzel lehetne játszani. De nagyon kemény ellenfél.
– Pedig a katalógusban úgy fogalmaztál, hogy tele van színnel, fénnyel, leheletfinomsággal, zeneiséggel…
– Ez nem ellentmondás! Mindkettő igaz. Ha találunk egy régi szép üveget, hát annak is lelke van. Én szoktam figyelni az embereket, amikor eljönnek hozzám, és megnézik az üvegeket. Akad olyan, aki rögtön hozzáér, tehát azonnal ki akar alakítani vele valamiféle kapcsolatot. Az üveg élő anyag, a fény hatására különböző dolgokat üzen. Zeneiséget is, szerintem… Amikor megvan a kettejük közötti kapcsolat, akkor élnek a dolgok. Ez nemcsak erre, bármilyen anyagra igaz. Amikor van már kapcsolat, akkor éri meg megcsinálni, amikor nemcsak nekem mond valamint, hanem másnak is.

/Homoki Anikó beszélgetése Vennes Arankával/

Fotoaréna - Rachel: Merengö

Esti számolás

Mint gyermek, a lecke szavait sorolja
már félálomban, vagy büszke birtoka fölött
tart számot, összegezve lepkéket, vagy képecskék
kusza gyüjteményét – így kérdem én magamtól
összegezve napomat s éltemet:
kit és mit szeretek még a világból?
hány gyülölet néz rám az éjen át? hány sívár
közöny? Szük az élet, a szeretet ablakot
nyít és szállni tanít! – de én már csak
szakadós szálakkal függök kezén s a világ
úgy hül s henyészik körülöttem, mint forró
láva, kérgesül a kihült helyen.
Harag és gyülölet hét lakattal zár be –
óh keserü tévedéseim! mind mélyebben
zártok be magamba, tudom:
kicsi helyem van már nekem e világban.
A szeretet kapocs és kerék, nélküle
erejét veszti a lélek s maga marad.
S talán ünnepnek érzi magánya tiszta
csöndjét – de a magány rémeket fiadzik
s a világ szemének tükre nélkül vakon
veszti el önmagát is a dacos számüzött.
Lám, ez az enyém még:
sötétbenlátás macskatudománya.
Törlök és kivonok, s ami marad,
a semmi sem kell már nekem.
Óh, istenek! kik annyi kulccsal küldtetek engem,
a könnyü titokra, emberek közt
könnyen élni
miért nem tanítottatok?

/Török Sophie/