A széttört üveglap minden apró szilánkjában egy darabka élet tükröződik.
Az enyém...Összeragaszthatom.
A törésvonalak attól még látszanak.
2007.10.23. 11:11 :: dreamersquill
3 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://anolin.blog.hu/api/trackback/id/tr826227715
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ametiszt 2007.10.23. 18:51:48
látszanak...és minden további tükröződést meghatároznak...
minden összeragasztás lehetőség egy újabb tükröződésre,és egy újabb törésre...
de azért mégiscsak szépséges fényjáték látható a cserepeken át...
Ilona 2007.10.23. 23:09:51
A fényjátékok...igen, ez jutott elöször eszembe, mikor az üvegcserepek nevet adtam blogomnak.
ametiszt 2007.10.24. 11:09:00
az üvegcserepek névről nekem is az jutott eszembe,és ez a háttérkép...
legyen ma szép napod!
ölellek
