Foto / vanguard
Az otthonom,
az otthonom, megsúgom: egy karcsú füszál,
oly szép látvány kélvén a nap.
A nap betüz,
áthatol, zölden ragyog a kárpiton,
oly szép látvány füszálszobám.
Minden forog,
körbeforog és baktat a maga útján,
nö és apad a klorofill.
Az otthonom,
az otthonom, már tudom, egy karcsú füszál,
és körbefon sok edénynyaláb.
Földhöz lapít, hajlít a szél,
élnem kelljen csak magamért
jaj szobám, otthonom,
otthonom egy füszál,
élésemnek egy értelme: magamaga,
megmaradjak.
/Cseh Tamás-Bereményi Géza/
