Egy bíróról hallom, - Surgothról, - hogy az egyik bírótársával együtt tízóraizván a vendéglöben beszélgettek... A másik bíró az egyik vádlottról beszélt, - hogy az voltaképen ártatlan és erösködött, hogy nem szabad elítélni, - vagy legalábbis az enyhítö körülményeket figyelembe kellene venni... - Surgoth dühösen védte álláspontját, - amely nem volt egyéb, mint az indulat... - büntetni! - - Aztán hirtelen felnevetett... - "Különben, - tudod mit, - mondotta, - ha fizetsz egy pohár sört, - felmentem"... És így történt. A történet hiteles. (Dr. Valentin bíró mesélte, aki a másik kommunista-tanács helyettes elnöke.)
/Füst Milán: Napló I./