Dvornik Gábor - Magányos utazó
Lélekvesztő
Sok kis hajó közt, nagy hajó közt
Láttam egy ladikot:
Lélekvesztőt, egy-embernek valót.
Ily lélekvesztőn indultam el én
Az élet tengerére.
Mert nem adott az Isten más hajót.
/Reményik Sándor/
2008.10.02. 00:40 :: dreamersquill
5 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://anolin.blog.hu/api/trackback/id/tr376227281
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
amerika24 2008.10.03. 16:27:43
Borzasztó szomorú....
Klimta 2008.10.03. 17:39:37
Nagyon ütős kép, és tetszik is, mégsem tebbém ki...pont azért, mert annyira szomorú...
ilah 2008.10.03. 23:22:00
De hátha ezzel a kis ladikkal az élet tengerén kitartással célba lehet jutni...
Ilona 2008.10.04. 00:19:59
Igazatok van, a kép szomorkás, de a sirály ott van társként és a ködben átszürödő napfény mégis feloldja a magány szorítását...és sokan evezünk kis ladikkal, mert csak ennyi jutott.
Igen, ilah, kitartással ezzel is célhoz lehet érni.
Selene 2008.10.08. 09:40:18
Illeszkedik a lelkivilágomhoz a vers is és a kép is... köszönöm.
