„Magyarnak lenni kollektív neurózis"

Hétvégére fiam vette át a beteggondozást, így volt idöm pihenni. A szürke, ködös idő is besegített és az ágyam melege, mert szokatlan módon sokáig aludtam.

Próbálom magam rábeszélni az írásra, miközben itt-ott olvasgatok. Egy nemrég hallott dallam járja át a lelkem és a mondat, amivel jellemezte a lányom: Igen, ez sajátosan magyar...ez a mély fájdalom, ez a lélekből jővő sírás...ez csak magyarokra jellemző.

Nem tudom, milyen ötlettől vezérelve ajánlotta a Szomorú vasárnapot Sinead O´Connor előadásában, de a dal ismét magával ragadott. Ez az a dallam, amiről azt írták, hogy meg kell ismerni, mielőtt meghal az ember. Elgondolkodtam azon is, hogy mennyien, szinte a világ minden részében ráéreznek ennek a dallamnak a szívszorító fájdalmára. Vajon gondolnak-e rá úgy, mint a lányom, hogy ez csak magyar lehet? Mennyiben jellemvonás, ha szomorúak vagyunk? Vajon van-e okunk a szomorúságra mindig minden időben és mindig ilyen végzetes?...

Lapozok tovább a neten, szemembe ötlik ez az írás mintegy megadva a választ az elöző kérdéseimre:

„Azért beszélek erről az ügyről, mert tipikus a maga kiélezettségében. Az egzotikus Magyarországon történt, annak a hétmilliós kis népnek a körében, amelynek Európában egyedül nincs faj- és nyelvrokona, amely így a legmagányosabb ezen a földrészen. Ez a kivételes magányosság talán megmagyarázza létezésének különleges intenzitását és azt a gyakoriságot, amivel efféle vadzseniket produkál ez a nép. Lövedékekként robbannak föl a zsenik e nép szűk horizontján, és aztán összeszedik a repeszeiket. A nemzet reménytelen magányossága növeszti nagyra tehetségüket, érvényesülni akarásukat és hisztériájukat. Magyarnak lenni kollektív neurózis."

http://mila60.blogspot.com/2006/05/jzsef-attila_114902804813304670.html 

Nem értek egyet mindenben Arthur Koestler véleményével, bár József Attilával kapcsolatban íródtak. Ha igaz lenne, hogy „magyarnak lenni kollektív neurózis", nem énekelnék ezt a dalt mindenhol a világban, hallhatóan mély átéléssel, szívből jővő szenvedéllyel. Csak azok képesek, akik maguk is átéltek valamilyen kis tragédiákat, szomorúságokat, szenvedéseket. Ezek pedig nem nemzet-függők.

A dal youtube-n sajnos nem található Sinead-tól, csak itt hallható:

http://www.imeem.com/people/kNMCDK//music/1_9xENDQ/glommy_sunday/