...ne ez a dal legyen!
Valamikor a felnőtté válásom idején albérletből, albérletbe vándorolva dúdolgattam magamban ezt a dalt. Emlékszem, féltem, hogy nem tudok majd változtatni, nem tudok majd kilépni a magam választotta, önkényes "nyomorból". Szerencsére nem kellett tíz évet várni. Megismertem a páromat és együtt minden könnyebb volt.
Voltak, akiknek nehezebb volt és egyre nehezebb lesz most már nemcsak nekik, hanem mindenkinek. Dolgozni kell...olvasom, hallgatom a megszokott, évek óta szajkózott "nevelő" célzatú mondatokat. Mindenki tudja, hogy nem ilyen egyszerű. Különösen mostanában, mert nemre, fajra, származásra nincs tekintettel a gazdasági válság. Otthontalanná válnak emberek százai, ezrei a munkahelyek egyre növekvő megszüntetésével.
Elszabadult a gyűlölet, az indulat a félelemtől, a létbizonytalanságtól.
Mint egy bölcsődalt dúdolgatom aggódva újra, hogy ne tíz év múlva, már holnap, már holnaptól ne ez a dal legyen...
Meghalt egy öt éves kisfiú tizennyolc söréttel a hátában.
Tizennyolc söréttel a hátában.
Egy mosókonyhában jól kitaláltam én azt, hogy mi lesz,
azt, hogy majd mi lesz; lent párás háztetők -
tíz évvel ezelőtt.
Egy mosókonyhában, szükséglakásban éjszaka volt, sötét,
utcáról kaptam a fényt, de én tisztán láttam ott,
minden megvilágosodott:
Magamat láttam tíz év múlva itt,
hallottam ezt, a mostani dal hangjait,
és attól féltem: nehogy majd ez legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
És attól féltem: nehogy majd így legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Egy mosókonyhába - bár kitaláltam és azt, hogy mi lesz,-
a jövőt kértem én, hogy bármit is akar,
ne, ne ez legyen a dal.
Egy mosókonyhából neki a világnak, mindegy az, hogy mi lesz,
az, hogy majd mi lesz, csak ne ez a dal legyen
túl, túl az éveken.
Magamat láttam tíz év múlva itt,
hallottam ezt, a mostani dal hangjait,
és attól féltem, nehogy majd ez legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
És attól féltem: nehogy majd így legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!
Csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!...
