Virágzik az átok?
Fotó: Claudia Bellinghausen - Ban draoidh
Átok
A százágú cigányátok
korbácsolja azt a senkit,
aki az én énekemhez
hazug kiséretet pendít.
Lakomázzon rohadt répát,
gazdag asztalától féljen.
Kés élét érezze hátán
a legszebb szerelmes éjen.
Higyjen pénzért, kénytelenből.
Amit keres, ne költse el.
Gonoszokért verekedjen.
Akiben hisz: az kösse fel.
A százágú cigányátok
korbácsolja azt a senkit,
ki a sorshoz: végzetünkhöz
hazug kíséretet pendít.
/Szécsi Margit/
Amikor rosszul mennek a dolgaim és túlontúl sok ideje már, akkor akaratlanul is eszembejutnak lányaim évekkel ezelőtti, aggodó szavai, hogy egy cigányasszony szerint el vagyok/vagyunk átkozva a kisebbik lányommal együtt. Tény, hogy neki sem mennek túl jól a dolgai. Emlékszem, kicsit megijedve, de megjátszott nevetéssel legyintettem rájuk: ugyan, kinek ártottam volna?...és különben is jól tudom, a kimondott rossz indulatok, kivánságok visszaüthetnek rám. Ebben viszont nagyon hiszek. Mégis, előfordulhatott, hogy valakit nagyon megbántottam. Biztosan, hiszen bennem is forrnak indulatok, szélsőséges érzelmek, elégedetlenkedések a sorsom iránt. Amikor rosszul mennek a dolgaim és túlontúl hosszú ideje már.
Ez a kis írás arra is ösztönzött, hogy elolvassam majd Lakatos Menyhért: Füstös képek c. regényét.
Itt pedig az általam kiemelt részletek, gondolatok az írásból:
"...Miből származik az az indulat, mely kiváltja a káromló, szidalmazó szavakat? Többféle okot is találunk. Ha valakit céljai elérésében gátolnak (frusztrációt él át), ha (súlyos) testi, lelki fájdalmat kell elviselnie, megsértik (vagy annak értelmezi a vele történteket), akkor a belső válasz erre a feszültség növekedése, az alapérzelmek közül a harag a lelki háttere. A szervezet „érzi" a vérnyomás emelkedését, az izmok megfeszülését, felkészül a támadó válaszra: kész arra, hogy visszaadja a bántást, a támadásnak ítélt esemény miatt (vissza)támad. Nem lehet azonban ilyen helyzetekben mindig tettekkel válaszolni, sokszor megelégszik az ember a szóbeli támadással. Így válik a káromkodás, átkozódás a támadó viselkedés egyik megnyilvánulásává.
...Az átkok tehát a gyakori ismétlés által veszíthettek eredeti erejükből. A súlyos, félelmetes szövegekhez hozzá lehet szokni, kevéssé lesz érzékeny rá az ember, habituálódik. A hétköznapi nyelvben is az indulat vagy a nyomatékosítás miatt hallhatjuk a b... meg fordulatot, róla sokan megállapították, hogy tartalmatlan kifejezésről van szó. Valójában, éppen mert az indulatmaradványokat jelzi, funkciója van a nyelvben, ugyanúgy, mint az indulatszavaknak. A testi-lelki fájdalmában kiáltozó asszony a férjére mondott szidalmakat abban a pillanatban komolyan gondolja (még szerencse, hogy nem teljesülnek ezek a kívánságok), a jövőre nézve állna bosszút szenvedéseiért. A gyerekek megfenyítésében viszont a betegség emlegetése egyáltalán nincs arányban a büntetésre okot adó tettel, csak elijesztésre szolgál. (Hasonló fejlődésen ment át a fene szavunk is.) A valódi cél (például a gyermekek rendreutasítása) nyomatékosabbá válik a hozzátoldott átokformulával.
...Mit tehetünk e nyelvi agresszióval és az indulataink ilyen kifejezésével? A szűkebb és tágabb környezet mintát ad a nyelvi viselkedésre, ösztönöz vagy elutasít bizonyos formákat. A káromkodások, durvaságok nélküli nyelv ugyanolyan furcsa lenne, mint a csak abból álló. Indulataink megismerését, a velük való bánást kell elsajátítani a fejlődésünk során, hogy uralhassuk negatív érzelmeinket, s hogy mások és a magunk számára is értelmezhetővé tegyük az érzelmeinket a változatos, nyelvileg kreatív kifejezésmóddal, „virágzó átkainkkal". "
Forrás: http://www.napkut.hu/naput_2006/2006_09/127.htm
