Ma már a telefon mást jelent, a sürgönyt leváltotta a fax. és azt is kiszorítja az ímél, a rádió is már digitális. A vers mégis ugyanazt mondja. Még inkább ugyanazt.

Távolság - közelség szerintem ez a vers. József Attila sorait juttatja eszembe: "Akadnak olyanok, akik lovon, autón és repülőgépen is gyalog vannak, én a pacsirták hajnali énekében heverészek, mégis túljutottam a szakadékon."

Bocsánat Ilona! Távol álljon tőlem, hogy befolyásolni akarjalak, vagy azt gondolni, hogy én ezt jobban tudom...csak szeretném elmondani, hogy én annyira hiszek az elme és szavak teremtő erejében és mindannyiszor összeszorul a szívem, amikor a blog mottóját olvasom...és annyira örülnék, ha egyszer azt olvashatnám, hogy jobbnak és szebbnek látod ami körülötted van. Hiszek benne, hogy így lesz.

Köszönöm, Klimta.