Fotó: die farbenflüstern - dried golden grasses & one golden heart cloud
Fölébreszt a szívem
Fölébreszt a szívem és beszélne velem,
ajtómon bekopog, mint szerény idegen,
megáll előttem és már nem leli szavát:
„Menj csak, rád ismerek, te vagy az, hű barát,
ne mentegesd magad s ne töprengj, mit beszélj,
térjünk erdőnkbe, vár mélyében ránk az éj,
itt az élet ölel körül, folytatni kell:
élő szív, akit az örök veszély figyel."
/Jules Supervielle - Rónay György fordítása/
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
