Gaspar David Friedrich festménye: Frau vor untergehender Sonne
Képalá
Az ég darabos,
alvadt színű,
nyerspiros.
Kilépek a kapun,
s olyan leszek,
mint a falon
egy Caspar David
Friedrich festmény.
Csak hátulról látom
a dolgokat.
A hajam nem
is szőke. Talán
homok színű.
Az óra közepén
pergek, s én,
a számolatlan
idő: múlok.
Síkos üvegbe
kapaszkodva hullok
alá, hogy elkapva
átölelj és
angyal-tűzzel
feszíts a szélnek,
hogy darabos,
alvadt színű,
nyerspiros cserepek
lobogva zengjenek
a templomtetőkön.
/Reviczky Krisztina/
Ma este Jan Garbarek koncertjére megyek a párommal és a nagylányommal. Nagyon szép helyen lesz, Bécs egyik legszebb templomában, a Votívkirche-ben. Az One Goes There Alone c. zeneszám kiséri híres, romantikus festő képeit és a lelkemet az útra.
