Hol a határ?...

„Veszélyeztetni az egyik gyermek egészségét a másik gyermek érdekében. Hol a határ?" - kérdezi a védőügyvédet alakító Alec Baldvin. Igen, hol a határa a szülői jognak? - kérdeztem én is magamban A nővérem húga c. film nézése közben. http://moovie.hu/premium

Megrázó családi történet. Belőlem inkább dühöt váltott ki, mint együttérzést. Vesztettem már gyereket, tudom, milyen érzés, mégis nem tudtam azonosulni az anyával, aki feládozta másik gyerekének, Annának a "génkombinációját"(őssejt, vér- gerincvelő) azért, hogy életben maradjon a nagyobbik lánya, Kate. Ráadásul még jogot végzett asszonyként törvénybe ütköző cselekedetet hajtatott végre az orvosok segítségével a szülői jogkörbe kapaszkodva. Hiába volt a film végén a megbocsátás szeretetteljes légköre, bennem megmaradt továbbra is az ellenszev az anya iránt. Talán így akarta Cameron Diaz, nem tudom. Tény, hogy nagyszerű alakítása volt.

Anna: „Amikor kicsi voltam, anyu azt mondta, én az égbolt egy kis darabja vagyok, ami azért jött erre a világra, mert ő és apa annyira imádták egymást. Csak később jöttem rá, hogy ez nem egészen igaz. A legtöbb baba a véletlen műve. Úgy értem, hogy az űr tele van szálldosó lelkekkel, akik testet keresnek az élethez. Aztán itt lenn a Földön, két ember lefekszik egymással vagy valami...és bumm, itt a véletlen! Mennyi történetet hallani azokról, akik tervezik a tökéletes családot...de az igazság az, hogy a legtöbb baba alkoholmámorban úszó esték és a védekezés hiányának eredményei. Besikerülnek. Igazából csak azok készülnek babát vállalni, akiknek nehezen akar sikerülni. Másfelől én nem a véletlen műve vagyok. Engem megterveztek. A születésemnek célja volt. Egy tudós felhasználta anyám petesejtjét és apám spermáját, hogy létrehozzon egy bizonyos génkombinációt. Azért, hogy megmentse a nővérem életét. Néha eltűnődöm, mi lett volna, ha Kate egészséges? Talán, azóta is a mennyországban lennék és egy testre várnék itt lenn, a Földön. De véletlen vagy sem, itt vagyok."