Levélhullás

Sajnos, nem tudtam megörökíteni, milyen elbüvölő levélhullásban volt részem tegnap előtt, így ezzel a képpel tudom csak illusztrálni, milyen lehetett.

Már hazafelé tartottunk a sétából, mikor a patak melletti nyárfasorok között minden látható indok nélkül intenzíven hulltak, szállingóztak a megsárgult levelek. Sehol egy szellő vagy fuvallat, ami megmozgatta volna a levelek ágait. Különösségét növelte a váratlan napfény ereje, ami a sűrű fehér ködben áthatolt. Hatalmas fénycsóvákkal bevilágította a fák közti sorokat és a levelek pedig megállíthatatlanul szállingóztak, mint a hópihék télen. Álltam megilletődötten. Sokáig néztem, és kissé fura, bizarr gondolat jutott eszembe: minden halálban van valami szép.