Just so
Fényre árnyék. Fent és lent. Hullámzom a nappalokban, az éjszakákban. Lent és fent.
Az áttesztő függönyön át szemlélem a borús, fáradt utcát. Vibrál szememben a nyár. Elviselhetetlen volt pedig! Azok a réti virágok...Azok a meleg fények...
Fázom újra, azt hiszem.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
