Fotó: GedankenSplitter – Ihr Herz schlägt
Hópelyhek
Látod, így van kedvesem, hópelyhek vagyunk
a zúgó szélben mit sem ér a saját akaratunk
Nem könnyű nekünk, pörgünk, táncolunk
Egymás oldalán hogy is maradhatunk?
Alig sejtjük, mért vagyunk, hogyan keletkezünk,
azt sem tudjuk biztosan, hová érkezünk.
Hullunk csendesen, gyakran vétkezünk,
hófehér a táj, kering a szél velünk.
Milliárdnyi hópehely a földre száll,
milliárdnyi nagy remény és kis halál
Mennyi édes rettegés földet ér
és hómezővé összeáll
Messze vagy már, nem tudom,
hogy merre jársz,
jó barátot, hű szerelmet hol találsz
Jégvirágot bont a tél,
Elfeledtél teljesen, vagy visszavársz?
Szürke égen lebbenő hópelyhek vagyunk
Szállunk, forgunk, szédülünk,
megállni nem tudunk.
Alattunk háztetők, pörgünk, táncolunk,
egymás oldalán nem maradhatunk.
Milliárdnyi hópehely a földre száll,
milliárdnyi nagy remény és kis halál
Mennyi édes rettegés földet ér
és hómezővé összeáll
Mért csinálunk minden útból tévutat?
Mért akasztunk vágyainkra szárnyakat?
Néhány boldog perc miatt itt keringünk
föld felett és ég alatt.
Látod, így van kedvesem, hópelyhek vagyunk.
/Bródy János/
