Fotó: Camil Tulcan - mirror
Tükör
Jégcsappá transzformál csúfos veszteséged,
mely alkonyba érő tengernyi gondot feledtet majd veled...
Térséged elhal, kopár sziklává avanzsál emberséged,
hempereg majd szét...hasadt szíved... veled...
Ki vagy te és hová sodortad hát emberséged?
Éhező lelkeket fosztottak ki veled!
Keringjen hát a levegőben pondróittas veszteséged!
Fel, fel... szállok én is veled...
...tükör...
/Márta Alex/
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
