Fotoaréna - Rachel képeiböl

Lázadó számfeletti

Feljöttem a dombra, itt állok elötted
Uram, e hófoltos elhagyott réten,
hol a tavalyi enyészet sziszegve
erjed s a halál új életet mér. Naparcod elött
állok, most senki és semmi sincs közel, a csend
szorongva zúg füleimben, így kérdlek:
mit végeztél rólam Teremtöm?
Tudom, minden kedvedért van
és tengernyi teremtményed között
egyetlen atom sem felesleges.
De alkotó kedved pazarló, minden
igéreted elött ezer kivánság tolakszik, mennyi
esengö élet fúl magjába oktalan!
óh kicsi tett volna töled Uram
sok élet közt szegény éltemet elpazarolni!
És ha számfeletti füszálnak szántál,
céltalan harcnak, hiábavaló
várakozásnak és értelmetlen halálnak:
nem volt-e fölösleges Uram
céltalanságomat ennyi értelmes
gondolattal kivílágítani?

/Török Sophie/