FELÉBRED ÉS NYUGTALAN
Most fölriadtam. Éj van, künn a rabló
kocog az úton ösztövér lován -
Ó, merre vagy? Vén kezem tétován
Tapogatja, hol a kova s a tapló -
Hol élsz, hol alszol, jaj, ki őrzi álmod?
Érted-e ezt az őrült, vad világot?
A tengeren, éjen, falvakon át
Hívlak! Hallod? Aludj. Jó éjszakát.
Ma olvastam, hogy Márai Sándor is ezen a napon született, gondoltam berakom ezt a kis verset megemlékezve róla. Ez a kis vers Tolnay Klárinak emlékül hagyott kéziratából való. Ki gondolta volna, hogy kedves hódolója volt neves szinésznönknek.
Forrás: http://noi.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=40255