Ki tudja már, hogy hová megyünk
és tudunk-e szeretni még,
ha megérkezünk?

Ki őrzi majd a szívünk dalát
és a filléres emlékeink
hangulatát?

Gyűlöllek téged, hazug igéret,
de ha őszinte lennél talán
szerethetnélek...
Kegyetlen játék, gyűlöllek téged,
pedig ezzel az erővel már
szerethetnélek...

Csöpög a méz és hazug a dal
és csak illúziókat ad el
a reklámipar.

Nem érdekel, hogy ki mit igér,
hiszen elszáll a szó, és az írás
semmit sem ér.

Gyűlöllek téged hazug igéret,
de ha őszinte lennél talán
szerethetnélek...
Kegyetlen játék, gyűlöllek téged
pedig ezzel az erővel már
szerethetnélek...

Hiszen tudom, hogy tudod, hogy minden most bizonytalan
és annak, ki elszántan hazudik, előnye van.
De ha úgy érzed te is, hogy még lehetne más,
talán szívünkhöz szólhatna még egy vallomás.

Szerethetnélek, és mégis félek,
hogy bármit mondsz, részedről minden
csak hazug igéret.
Kegyetlen játék, ilyen az élet,
de ha őszinte lennél, talán
szerethetnélek...
de ha őszinte lennél, talán
szerethetnélek...

/Gerendás Péter - Bródy János/