Foto: Marco Hayek
Szerintem...
A könnyek csak fátylak
alattuk a lélek, s az alázat
a keménység csak páncél
mikor hadba szállsz a világért
mert legbelül mindenkiben
egy külön világ él,
amit nem hagyna veszni
soha, semmiért.
Mert abban él minden tejcsepp
anyja kebeléről,
és minden mesefonat
az Óperencia tengeréről,
abban a világban őrzi
első lépéseit,
és az erőt, hogy
járni kell újra, és újra
feledve sajgó térdeit.
Mert abban a világban
maradt még valami
amiért érdemes újra, és újra
ha megalázva is,
de könnyeket ontani.
A többi, minden csak színjáték.
/Szabó Katalin/
