Nomen est omen.
Nem szerettem a nevemet soha, sem a becézett változatait. Az én koromban ráadásul majdnem egy osztályt neveztek el vele az iskolában, de szerencsére ott voltak a Máriák, az Évák, és az Erzsébetek is duplázva, triplázva...
Az idő múlásával együtt lassanként elfogadtam. Ha most felajánlanának valami szép, egzotikus nevet, hogy nyugodtan kicserélhetem, nem tenném. Már ragaszkodom a nevemhez. Sőt, a lányom nagyon szereti és büszkén is viseli. Különösen, hogy korosztályában már ritkaságszámba megy és aminek névelemzésével tulajdonképpen egyet is értünk:
"Az Ilona név felelõsségteljes, méltóságteljes személyiség kialakulását támogatja. Képes sikereket elérni szinte mindenben, amihez csak fog. Megbecsüli a minõséget az élet minden területén. Érdeklik a különféle mûvészeti ágak, leginkább a színjátszás, az irodalom, a zene valamint a filozófia. Sokat töpreng az élet összefüggésein, érdeklik a vallások, olykor az okkult hitek is."
Szeretettel köszöntöm Skyppy-t és ilah nevű blogtársamat ezzel a szép, kicsit misztikus hangzású, a nevünkhöz méltó dallal.