Váratlan hír

Felhívtam anyámat délelõtt. Csakúgy, mert kiváncsi voltam, jól van-e?
Kislányom, mondok egy jó hírt...
Igen? - kérdeztem és arra gondoltam...nem is tudom, mire gondoltam pontosan, de az biztos, hogy nem erre: szombaton férjhez ment az öcsém nagyobbik lánya.
Hivatalosan? - kérdeztem.
Hát persze, hogy hivatalosan!...
És... és öcsém nem hívott meg?...
Nem, nem kislányom...Hosszú hallgatás a vonalban.
És... - veszem a levegõt... és Te mit szólsz?...mit szólsz ehhez?
Szomorú vagyok...de hidd el, én nem éreztem ott jól magam...
Gondolom... - mondtam és visszatartottam magamban, amit gondoltam én.
Azt, hogy ez megint egy újabb hazugság.