Örök mécsesek
Lelkem helyett,
amit rád lehelek,
száll feléd
valami sejtelmes,
női köd, és
légnemű vágyakat
közvetít.
Beterít minket
egy pléd-zöld
hangulatpalást,
és olajos fénnyel
ég szemünk,
mikor tenyérnyi
templomként
fogjuk meg egymást.
/Reviczky Krisztina/
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
