HTML

Üvegcserepek

Friss topikok

  • NorahLove: http://www.youtube.com/watch?v=dpRvrFNGMzU (2014.03.04. 01:13)
  • Camelia: *-* :) (2014.02.22. 23:09)
  • Camelia: Lenyűgöző! Nagyon megragadott! :) Boldog Új Évet Neked! *-* (2014.01.01. 20:10)
  • anolin: Köszönöm szépen, és Neked is kicsit megkésve bár, de boldog névnapot kivánok. :) (2013.08.18. 22:03)
  • anolin: Ezért tettem be, mert nagyon megfogott. :) (2013.07.13. 10:49)

Címkék

2010.09.03. 13:02 :: dreamersquill

Fotó: Sperrzone - Industrial People

A kisérlet

Meglepően agresszív voltam az álmomban. Annyira, hogy rettenetesen fáradtan ébredtem fel. Ami megnyugtatott, nem volt semmi gyilkolási hajlamom. Nem folyt vér, testileg nem bántottam senkit. Csupán tomboltam dühömben. Tárgyakat ejtettem el szándékosan kárt okozva a másik ember lakberendezésein. Pl. a mosógép ajtaját kinyitottam, hogy a benne lévő víz árassza el a szobát, poharakat ejtettem el a szőnyegre stb. Később folytattam az illető személy (nő) az utcán való szidásában, üldözésében. Tettem ezt annak ellenére is, hogy megjelent az illető férje és fenyegető vigyorgással próbált visszatartani. Egyetlen bajom volt a nővel, hogy minden erőfeszítésem ellenére nem figyelt rám. Szóra sem méltatott. Az egészben az volt különös, hogy soha nem láttam őket. Sőt, ők szeretnének már engem közelebbről is megismerni, hiszen olyan régóta szeretik a fiamat.

Elgondolkodtam, mi váltotta ki, mi volt az utolsó gondolatom, mikor elaludtam? Nem volt más, mint egy kérdés önmagammal szemben: vajon képes lennék bárkit is bántani, ha azt kapnám feladatul, hogy börtönőr legyek? Mit váltana ki belőlem, ha nagyon félnék egy olyan embertől, aki hatalmat kapott, ha fogoly lennék? Hogyan vezetném le dühömet egy bezárt helységben?

Ezek a kérdések foglalkoztattak A kisérlet c. film megnézése után. Megdöbbentő film egy megtörtént emberi kisérletről. A legjobb kritika itt olvasható: http://www.moziplussz.hu/kritika/133/a-kiserlet

A film további kérdéseket is felhozott belőlem, miért volt erre szükség a pszichológusoknak, ha tudták, milyen gyilkos ösztönöket szül egyes emberekből a bezártság vagy a lelkileg sérült emberből a hirtelen adott hatalom? Hiszen ott vannak a börtönökről szóló jelentések, írások vagy az emberi gonoszságról elhíresült háborús történetek? Vajon, melyik nagyobb hatalom, a pénz, karrier- vagy a beteges bosszúvágy? A környezetemben élőkből ki válna gyilkossá vagy áldozattá? Végül, hol a megoldás? Ad-e megoldást a való életre is? Főként erre voltam kiváncsi.

Mindenkinek ajánlom, a befejezése rendkívül tanulságos és elgondolkodtató.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://anolin.blog.hu/api/trackback/id/tr706226840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Klimta 2010.09.04. 14:34:23

Még főiksolán tanultunk erről a börtön kísérletről. Sajnos nem tudhatom, hogy én hogy viselkednék. Vannak felfedeztetlen területek önmagunkban.

Ilona 2010.09.05. 10:05:22

Igen. Éppen ebben rejlik a veszélye. Maguk a kisérlet vezetö pszichológusok is megdöbbentek, nem tudtak a helyzet urai lenni.

skyppy 2010.09.05. 10:36:08

hűű Ilona engem félelemmel aztán dühvel tölt el minden olyan ahol kiszolgáltatottá válhat az ember, és nem csak egy film láttán, hanem ha szét néz maga körül, a politikában világban, a szomszédban, vagy a családokban.... talán azért kísérleteztek , hogy az elméletüket a valósában is bebizonyítsák, csak éppen arra nem gondoltok, hogy túl jól fog sikerülni a kísérlet..... érdemes lenne egy bejegyzést szánni arra, kiből mit tehet a hirtelen kapott hatalom, siker....meg tud-e maradni embernek, vagy mindent felülír a mindenhatóság érzése.....

Ilona 2010.09.05. 11:48:14

Éppen ebben rejlik a film megdöbbentö ereje, hogy nagyon is valóságos, életszerü. Az, hogy sorsunk függ a másiktól, annak elrejtett sérelmeitöl vagy veszteni nem tudásától. Játékszerek vagyunk, sakkfigurák, ahogy a posztban írt kritikus megfogalmazta. "meg tud-e maradni embernek, vagy mindent felülír a mindenhatóság érzése..." - kérdezed. Akit elkap a hatalomvágy, valójában csak megfelelni akar azoknak, akik idejutatták. Küldetéstudatuk van, halálosan komolyan veszik a feladatukat, amiért tulajdonképpen nem is kéne felháborodnunk. Az eszköz, a mód, ahogyan gyakorol, az lehet félelmetes. Szerintem.
süti beállítások módosítása