Szereted-e Budapestet Te is?
Megdöbbenéssel olvastam, hogy Ráday Mihály városvédő műsorát megszüntették. Ha volt valami érték, tudás és szépség egyszerre a médiában, az ő műsora az volt. Mélységesen sajnálom. http://nepszava.hu/articles/article.php?id=348793&referer_id=friss
Miért is bánt ennyire? Mert épitészeten dolgoztam. Hatottak rám az ott megismert gondok, a szakmai ellentétek miatti viták, közvetlen kollégám a szakma iránti elfogult szeretete, amivel sokszor ellenséget szerzett magának. Megtanított térben látni. Megtanított a minőség fontosságára, mindenben. Emlékszem az első napra, mikor háta mögött kuncogtak kollégái egy-egy ajtó, ablak részleteinek bemutatásánál. Riadtan figyeltem arcát, vajon, tudja-e, mi folyik a háta mögött? Azt hiszem, tudta, mert annál nagyobb vehemenciával szidta a rendszert, amiben éltünk, a "minden mindegy" ideológiájában.
A másik pedig az osztályfőnöknőm gyűlölettől elvörösödő arca, amiért én örültem, hogy a régi Nemzeti Színházat felrobbantották. Valósággal sírt ez az erdélyi asszony:...Nem tudjátok ti magyarok, mit vesztettek el!...Mintha most is hallanám...Pedig, pedig csak az újdonság híve voltam, a modernizációé, a haladásé, hogy metró lesz nálunk is, mint más nagyvárosban. Azóta tudom, lehetett volna másképp is, de olyan tudatlan és kicsi voltam még, általános iskolás.
Fotó: vanguard - Budapest
„Azok, akik a régi házak bontását szorgalmazzák - mert, mint mondják: korszerűtlenek a lakások, a folyosó végén van a vécé, stb. -, vagyonokat költenek arra, hogy északi országok óvárosaiba vagy Dubrovnikba, Yorkba, Firenzébe, Portóba, Rondába, Krakkóba, Salzburgba, Strassbourgba kiránduljanak, anélkül hogy átgondolnák, ott vajon hol volt a vécé, mielőtt végrehajtották a házak, lakások belső korszerűsítését, s volt-e egyáltalán e célra használható alkalmatosság és helyiség ezeken a településeken. Volt-e a Quartier Latinban vagy az Île de la Citén álló XVI. századi házakban, Párizsban? Vajon mi marad meg az évszázadok hangulataiból, ha a meglévő értékek helyreállítása s a lakások komfortjának növelése helyett bontás lesz a pesti házak sorsa, s - a nagy erőszak után - legfeljebb az utcakép, a homlokzatok megtartása, a fászádizmus marad - tömegével.
Megjegyzem, a „jel" Párizsban ma is az Eiffel-torony vagy az Étoile tér diadalíve, nem pedig a modern La Défense negyed - egy rövid ideig oly érdekes - kapuépülete...
Sohasem azzal van igazán gond, mi mellé és mit, hanem azzal, minek a helyére. Ezért hamis sokszor a hivatkozás a párizsi üvegpiramisra. A Louvre bejárati blokkja fölé emelt üvegpiramis kedvéért nem bontották le a Louvre-t!
A város vezetésének egyik fontos dolga, hogy irányítsa, hol s hogyan kell fejleszteni közép- vagy hosszú távon, lássa és érvényesítse a város érdekét - ahelyett hogy csupán a befektető kiszolgálásával, érdekeinek képviseletével foglalkozna.
Persze ehhez kellene egy város. Egy város kellene."
Forrás: http://beszelo.c3.hu/cikkek/szereted-budapestet-te-is
„Persze csak az maradandó érték, ami megmarad, amit meghagynak a következő korszakok építészei, városrendezői. Itt a Moszkva téren inkább a káosz az úr. Vajon lehet-e valaha is rendezett, harmonikus világ errefelé, s ugyanakkor megőrizhető-e az, ami érték, ha a régen várt, s újra és újra tervezett nagy átépítés megtörténik majd? Egy biztos, ahogy gyarapodik Buda lakossága, ahogy szaporodnak a házak Remetén, Hidegkúton, Budakeszin, ahogy nő az igény a nagyváros más szegleteiben, a családi házas elő(d)városok helyén épült betontengerben élő emberekben a zöldre, legalább a hétvégeken, úgy nő a téren a zsúfoltság, s a - nemcsak építészeti - káosz. Gyerekkorunk bandukolós, bámészkodós, kényelmes világa ezen a téren sem jön vissza soha már."
/Ráday Mihály: Moszkva tér/ Fotók itt: http://www.fotopedia.com/en/Moszkva_t%C3%A9r
