"És jön a sárkány..."

Kínáról beszélni, írni nem menő. Meghökkenve olvasom az index.hu nyitóoldalán. http://index.hu/velemeny/menonemmeno/2011/06/27/kinan_lovagolni_nem_meno/

Nem igaz. Lehet, hogy egyes, főleg pénzügyi körökben nem, de éppen tegnap vettem kezembe az egyik legnépszerűbb osztrák hetilap, a Profil legújabb számát, és a gonosz(böses) Kínáról írnak. Arról, hogy van-e reális alapja a félelmünknek Kína gazdasági terjeszkedésével kapcsolatban? http://www.profil.at/prod/cover/pop.php?show=pr&title=Profil-Cover

Évekkel korábban már ösztönös ellenszenvet éreztem a kíanaiakkal szemben, azzal a felfogásukkal, hogy leánygyermek nem érték, és az ezzel kapcsolatos brutalitást pedig mélyen elítéltem. Később személyesen is meggyöződhettem, hogy mennyire nem érték maga az ember, pontosabban fogalmazva a dolgozó, fizikai munkát végző férfi ember is, nem csak a nő.

Két vagy három éve talán, hogy párommal együtt néztük megrökönyödve és elszörnyülködve a Múzeum parkban, ahogy fekete, testhez simuló csízmában, sötétszürke, sötétkék ingben és nadrágban szó szerint futva végezték a munkájukat, kezdetleges munkaeszközökkel, talicskával, ásóval és kapával. Semmi gépesített technológiát nem használtak. Kézről kézre adták egymásnak a kisebb-nagyobb köveket. Percnyi pihenés nem volt a rekkenő hőségben. Egyszerre mondtuk is a párommal, csak nehogy itt is ez a munkamorál legyen. Ennél már csak a végünnepély volt egyenesen hányingerkeltő, ahogy megalázkodva hajbókoltak az osztrák "tekintély"-nek, tanácsi vezetőnek, ill. polgármesternek és azok nyájas önelégültséggel fogadták hajlongásukat nagy taps közepette. Írtózattal néztem végig ezt a ceremóniát valami belső nyugtalansággal. Féltem Európát. Féltem azokat az emberi vívmányokat, amiket elődeink kiharcoltak a munka világában, a tisztességes munkabérhez való jogot, az emberhez méltó munkakörülményeket és elégséges (nyolc órás)munkaidőt.

A tekintélyes pénzügyi világ már jó ideje vérszemet kapott. Van okunk félni. A szemük se rebben a jogtalanság, az elnyomás és környezetrombolás ellen. Csak pénz legyen.

A félelmeinkről, szorongásainkról pedig kell beszélni. Kiénekelni, eldúdolni is talán...ha még lehet.

"És jön a sárkány,
És a sok járvány,
Mint az istenkáromolás.

Jönnek a népek,
Mindjük eltévedt
Birodalmak szép fiai..." /Cseh Tamás - Bereményi Géza/