Azt gondoltam, eső esik...
Tegnap hosszan sétáltam kutyusommal az erdőben. Kis botok után hajolva hirtelen minden nedves lett körülöttem. Azt gondoltam, eső esik. Felnéztem. A fák fagyott tűleveleinek végén apró gyöngyök csillogtak. Azok indultak gyors olvadásba. Tovább bandukolva már újra száraz, szikkadt talajon sétáltam és egy régen hallott, kedves népdal költözött a szívembe. Fogva tartott.
Ma is ezt dúdolásztam magamban Ripoff Raskolnikov hangjával, egyéni stílusával.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
