Hétvégi hangulat
Zene...arról, hogy álljunk fel és bolondozzunk...
Hindi Zahra - Stand up
Hétvégi hangulat
Zene...arról, hogy álljunk fel és bolondozzunk...
Hindi Zahra - Stand up
Surrealia - Black Symphony
kék esték
mikor a hidegtõl zsibbadnak az ujjak
és már érzéketlen a láb
de ott van kéklõn a víz...A néma vágy
tárja karjait minden vizek felé...S egy szív repes
összes erejével
még kékebb víz után...Sûrû a csend
felszabdalhatatlan
szétterül a föllelhetõ helyeken
és markában tart minket...Kérlek ne menj el...Nem látom egyedül
e kék és szürke ujjakat...Nagyon egyedül vagyok
/Jon Fosse - Kovács Katáng Ferenc fordítása/
House Of Wolves ~ Follow Me
Vinnélek, vinnélek
Hogyan mondjam el Neked,
Amit nem lehet,
Mert szó az nincs,
Csak képzelet... /Presser Gábor - Adamis Anna: Képzelt riport.../
Ott voltam a bemutatón. Akkor még nem gondoltam, hogy ezek az érzések a mai napig meghatározóak lesznek. Arra sem gondoltam, mindez megvalósul életemben. Az, hogy elvágyódásomban társra találok.
Whitney Houston
Csodálatos hang, szépség, tehetség, siker, pénz, de mindent ő sem kaphatott meg. Nyugodjék békében!
.ambra. - . the countess with her funny animals .
Álarcok hónapja
Tetszik nekem ez az álarc. Az iskolai folyosón látott gyermekálarcokról jutott eszembe, hogy ennek van most a szezonja. Az álarcosbálokról pedig Velence. Régi dédelgetett álmom, hogy egyszer elmehessek oda, mikor mindenki elbújik valamilyen maskarába és megpróbálom elképzelni, ki és milyen ember, egyéniség állhat mögötte. Ahogy régen, biztosan meglepődnék most is.
Piano Magic - Postal. Ez az a dal, ami után meghallgattam a többi Piano Magic számokat. A kezdeti vidám hangulatú csengő ritmus a végére megváltozik. A képzeletre bízom, ki mit gondol hozzá. Kicsit emlékeztet arra az érzésre, mikor hirtelen be kellett fejeznem egy játékot, de nem tudtam, miért.
Surrealia - Ainsi va la vie...így múlik el az élet
Így múlik el az élet...Piano Magic számait hallgatom. Eddig nem ismertem. Nem vagyok szomorú, csak szeretem hallgatni. Elgondolkoztat, mennyit köszönhetek az internetnek. Képeket, fotókat, zenéket és rájövök, nem vagyok egyedül az izlésemben. Akkor sem, ha éppen nincsenek visszajelzések.
Theory of ghosts
I've a theory of ghosts and i'm a monster to girls
I stick in their heart like a rusty spur
But i've a theory of ghosts:
They're alive and we're all dead;
That they're trying to tell us is that it's this way around
And i've a theory of girls
They always seem to leave in the spring
As if they know that it hurts more
To carry a heartbreak through the summer
In the calender storm, i circled a day and tried to hold on
And in the last powercut,
I whispered her name 'til the lights came on
Smoked my indian pipe
Listened to the static, the snow on the wire
Smoked my indian pipe
Listened to the static, the snow on the wire
I have one photograph that captures her smile
But i don't have a tape of her laugh
Watercolors can't help me /Piano Magic/
planet schlaflos - ° eis...zeit °
...hallom, hogy elmegy, a hó ropog,
s nem veszik észre,
elsétál hózáporba és halálos télbe.
Megdöbbentett ez a hír. Rögtön a szállóigévé vált mondás jutott eszembe az esetről, hogy „...akinek nincs semmije, az annyit is ér” /by Lázár/. Így viselkedtek vele. Ennyit ért ennek az embernek az élete.
Előjöttek az én fájó emlékeim, mikor fütetlen albérleti szobámban feküdtem egy Tisza melletti kisvárosban. Ugyanilyen kilátástalan helyzetben, kegyetlen hidegben. Bár pénzem nagy részét elvitte a téli tüzifa vásárlása, képtelen voltam fával tüzelni. Emlékszem, hagytam az egészet, csak aludni vágytam. Túlélni valahogy az éjszakát, túlélni a hétvégét.
Veszélyes ez a hideg. Elbágyaszt. Arra ösztönöz, hogy keveset mozogj. Erre a napokban jöttem rá, mikor érezhetően lelassultak a lépéseim kutyasétáltatás során hazafelé menet. Sokszor éreztem, mikor hazaértünk, legszívesebben aludnék. Szerencsére, kiskutyám nem hagyja. Egy kiadós reggeli vagy vacsora után muszáj egyet játszani. Meleg helyen, fütött helységben kivételes szerencse. A régi Bereményi dal mégis befészkelte magát a szívembe.
Andreas Puhl - no tommorow, no tommorow
Mezítlábas szerelem
Ez volt a címe a német filmnek, amit hétvégén néztem. Egy végtelenül kedves, vidám hangulatú film szokványos szerelmi történettel. Kellemes, fülbemászó dalokkal kisérve, mint pl. Didó fent hallható Don´t leave home c.dala. Derűt és optimizmust árasztott. Emberségre, bátorságra bíztat úgy, hogy megnevetett. Bátorság a kiszolgáltatottságot megtapasztalni és bátorság felvállalni a védtelenséget a kihasználás helyett.
Gyógyír ez a film annak, aki megkeseredett, kiábrándult és nem hisz már az emberi érzések tisztaságában, de egy kis reménysugár ott lapul a szívében, hogy szeretne hinni. Akkor is, ha ez nem vele, hanem mással történik meg.
Jó volt nézni és jó most is visszagondolni azokra a sárgás-barna képkockákra, ami alatt ez az örökzöld Cohen dal is felcsendül, a Halleluja. Rea Garvey énekli.
Fotó: Glenn Capers - Behind the Green Plate Window
Zene: Michael Cashmore - My eyes open
Hangulat
Nem tudom szavakba önteni, mit érzek. Talán a zene, talán a kép mindent elmond.
traumtod. - It doesn't hurt me...
And sympathy
is what we need my friend...
Már tegnap késő este az arcomon éreztem a farkasordító hideget. Fájt. Ma délelőtt láthattam a sétány mellett, befagyott a gyors sodrású patak. Csak foltokban, itt-ott csordogált. A föld pedig száraz, kőkemény. Sehol nincs nyoma a hónak. A nap pedig vakítóan ragyog már hetek óta. Különös tél ez.
Az újságok további lehüléseket írnak. Az otthontalanokra gondolok. Szorítok nekik, hogy legyen közelükben segítség. Takaró és meleg étel.
And when you climb
into your bed tonight
And when you lock...
of the door
Just think of those
out in the cold and dark
'cause there's not enough love to go round
And sympathy
is what we need my friend... /Rare Bird – Sympathy/