HTML

Üvegcserepek

Friss topikok

  • NorahLove: http://www.youtube.com/watch?v=dpRvrFNGMzU (2014.03.04. 01:13)
  • Camelia: *-* :) (2014.02.22. 23:09)
  • Camelia: Lenyűgöző! Nagyon megragadott! :) Boldog Új Évet Neked! *-* (2014.01.01. 20:10)
  • anolin: Köszönöm szépen, és Neked is kicsit megkésve bár, de boldog névnapot kivánok. :) (2013.08.18. 22:03)
  • anolin: Ezért tettem be, mert nagyon megfogott. :) (2013.07.13. 10:49)

Címkék

2013.02.07. 19:40 :: dreamersquill

Fotó: Bernd Woidtke – Falcos Grab auf dem Wiener Zentralfriedhof

Falco

Míg élt, nem nagyon érdekelt. Mindig csak a botrányairól volt hangos a sajtó, pedig gyerekeim odavoltak érte. Különösen az Amadeus c. dalért.

Emlékszem, mikor egyik kollégámmal elsétáltunk a Zentralfriedhofba édesanyja sírját meglátogatni és a Falco sírjánál megállva megdöbbentem. Alig volt virág. Csak egyszerű fakereszt állt a kis sírdombon. Arra nem is gondoltam, hogy időbe kerül, míg elkészül egy hozzá méltó síremlék. Tavasz vége körül, nyár elején voltam ott és ő korán, februárban halt meg.

Nem voltam ott azóta, ennek tizenöt éve, de láttam az interneten, hogy szép lett, különleges lett sírhelye ezzel a félkörívű üvegfallal, a fényképével díszítve.

Rá emlékezem, valamiért most megérintenek a dalai. Talán, mert valahol kicsit sajnálom, hogy becsapták a gyerekkel, mert nagyon boldogtalan volt.

Az ő korában betiltott Jeanny dal itt olvasható magyarul.

5 komment

2013.02.05. 10:48 :: dreamersquill

Fotó: Sue Thompson - Morning coffee by the lake

Egyszerûen

Egyszerûen csak örülök, hogy újra van olvasnivalóm a reggeli kávéhoz.

Szinte minden reggelemet így kezdtem az utóbbi néhány évben. Jó érzés volt olyan írásokat, gondolatokat találni, amelyek nem állnak tõlem távol, sõt sokszor éreztem úgy, helyettem írták.

Szívesen továbbítottam ismerõseimnek azokat a cikkeket, amelyek gondolataival azonosulni tudtam vagy úgy éreztem, errõl sokaknak tudni kell.

A decemberi hír rosszul érintett, hogy veszélyben van kedvenc portálom, emiatt ami részemrõl tehetõ volt, megtettem, gondolom, sokan tettek ugyanígy azok, akiknek fontos a Galamus.

Január közepén szomorúan olvastam, hogy nincs tovább, mert nincs mibõl.

Mondhatná bárki, ugyan már, van elég más olvasnivaló a neten. Ez igaz, de ennyi igazán színvonalas, elgondolkodtató írás egy halomban szinte egyetlen helyen sem található.

„Hiányod átjár, mint huzat a házon" - ez kicsit túlzás, de ide illõnek tartom.

Most újra jólesõ érzéssel ülök le a gép elé reggelente, és remélem, hogy ez még sokáig így lesz!

/Karda Mária/

Egy olvasói levél innen. Akár én is írhattam volna.

Szólj hozzá!

2013.02.04. 01:03 :: dreamersquill

Fotó: Ben Goossens - Music makes free... if you really want.

Mikor a zene szabaddá tesz...

Szólj hozzá!

2013.01.25. 15:45 :: dreamersquill

Fotó: Gabi Moel - Melody of my brain

Lebegés és néhány szó

Még egyszer... Még... Még... Újra meg újra hallgatom Ingrid Chavez dalát. Talán így küzdök az egyre jobban elhatalmasodó téli szomorúságom ellen. Akár bent vagyok a lakásban, akár kint sétálok a kutyusommal, folyton énekel belőlem ez a dallam. Kicsit bús, kicsit édes, kicsit andalító. Táncolni való a hideg szürkeségben. Lebegés és néhány szó...

snow falls
another cold day
waiting for spring
waiting for him

he is a gold thread
pulling me thru
the long winter

i want to tell him
how I feel when I'm falling
how my heart races
just to know that he's calling

Fotó: GedankenSplitter(Gabi Moel) - My Hero

but I don't want to scare him
overwhelm him
he's a strange bird
so I take it slowly
just a flutter and some words

my words are embers
warming him thru
another cold december

when he's awake
another sleepless night
i know he's thinking of me

i want to ask him
if he feel like he's falling
does his heart race
just to know that he's calling me

but I don't want to scare him
overwhelm him
he's a strange bird
so i takes it slowly
just a flutter and some words

Szólj hozzá!

2013.01.20. 11:28 :: dreamersquill

Tiltott színek /Forbidden colours/- avagy gondolatok a népszavazásról

The wounds on your hands never seem to heal
I thought all I needed was to believe

Here am I, a lifetime away from you
The blood of christ, or the beat of my heart
My love wears forbidden colours
My life believes

Senseless years thunder by
Millions are willing to give their lives for you
Does nothing live on?

Learning to cope with feelings aroused in me
My hands in the soil, buried inside myself
My love wears forbidden colours
My life believes in you once again

I'll go walking in circles
While doubting the very ground beneath me
Trying to show unquestioning faith in everything
Here am I, a lifetime away from you
The blood of christ, or a change of heart

My love wear forbidden colours
My life believes
My love wears forbidden colours
My life believes in you once again


Katonaságról szavaztunk ma. Arról, hogy kötelesség legyen-e vagy hivatás?

Túl sok filmet láttam ahhoz, hogy valaha is úgy gondoljak rá, mintha egy hazafias cselekedet lenne. Inkább szól emberi tragédiákról akár békeidő van vagy háború. Különösen az atombombák és vegyifegyverek árnyékában nehéz elképzelni, hogy tüzérséggel, puskájukkal a kezükben védeni tudják majd a civil lakosságot. Mégis vannak emberek, akik szeretik ezt. Parancsokat osztogatni, illetve megadóan elfogadni. Mint egy szadó-mazó játék, amit halálosan komolyan vesznek. Ezért is gondoltam azt, hogy legyen hivatásos a katonaság. Úgy gondolom, hogy ők azok, akik szívvel-lélekkel harcolni tudnak, ha mégis bevetésre kerülne sor. Nem könnyű munka. Elhivatottság kell. Ezt pedig jól fizessék meg. Megérdemlik.

Az osztrákok többsége úgy döntött, hogy kötelesség legyen. Lelke rajtuk. Kiváncsi lennék, vajon vezetnek-e statisztikát az öngyilkosságokról, félbeszakított pályákról, elvesztett munkahelyekről. Azokra a választókra gondolok, akik önzőségükben csak saját életük megmentésére gondoltak egy esetleges katasztrófa bekövetkeztében, mikor bevetik ezeket a fiatal embereket. Nem számít, hogy talán nincs elegendő szaktudásuk hozzá, hogy nincsenek lelkileg sem felkészülve pl. halottakat, tört testrészeket összeszedni. Nem hagytak lehetőséget számukra, hogy szabad akaratukból, önként választhassanak erről. Szerintem igazságtalan és emberhez méltatlan döntés született ezen a napon.

2 komment

2013.01.19. 04:17 :: dreamersquill

Télből a télbe

Váratlanul egy nappal előbb kellett utaznom Mödlingből Bécsbe. Mielőtt elindultunk volna Bogómmal, a szokásos kora délelőtti sétát meg kellett tennünk, hogy nyugodtan utazhassunk a vonaton.

A patak melletti kép, a rózsaszín bogyók és a varjak még Mödlingben készültek.

A délutáni sétánk már Bécsben volt. Térdig érő hóban ugrándozott Bogó fáradhatatlan lelkesedéssel, a járókelők legnagyobb csodálkozására és örömére.

A lakóhelyünkhöz közeli alsó sétány mindkét oldala remek telep az ugráláshoz. A közeli metrókocsik hangos zaja sem zavarta.

Meglepetésemre rengeteg sirállyal találkoztam. Korábban még soha nem láttam őket.

A híd közelében békésen ültek egymás mellett.

Sárga padok a sétányon.

Megtalálsz engem?...akár az elöző írásomban a Momo, az én kutyusom is így szeret elrejtőzni.

9 komment

2013.01.17. 00:23 :: dreamersquill

Momo

Megmosolyogtattak Andrew Knapp fotósorozatai Momoról. Az én Bogóm is ezt szokta velem csinálni. Mozdulatlanul figyel egy bokor vagy fa mögé bújva, vajon keresem-e őt? Bár én is sok képet készítettem, de így még soha nem, hogy csak egy kis folt legyen valahol a képen.

Az itt - ott is látható sok kép közül ez a kedvencem, a bordópiros kanapé a havas mezőben és persze Momo. Nem nehéz megtalálni okos kis buksiját.

2 komment

2013.01.15. 23:38 :: dreamersquill

Meditáció a pillanatról

Úgy adódott, hogy két filmet néztem egymás után. Különös véletlen, hogy mindkettőben kiemelt fontossága volt a pillanat érzésének. Talán üzenete van, ha erre felfigyeltem.

Amikor délelőtt sétáltam a patak melletti hosszú sétányon, hirtelen minden olyan kontúros lett. Az ég szürkeségében a hó fehérsége már nem volt olyan törékeny és lágy. Komor és riasztó volt, akár egy szürrealista alkotás a sok ébenfekete varjakkal. Tudtam, ez is egy pillanat, melyet viszek magammal.

Ahogy a nyár melegét, az ég bársonyos kékjét, a vízhullám lágy csobogását a lábamon. Emlékezem.

Zene: Ryuichi Sakamoto - Amore

Szólj hozzá!

2013.01.10. 10:59 :: dreamersquill

Fotó: ANSCHii.reloaded. - grosswetterschach

Az idő sakktábláján

Puha hóesés után néhány órás eső lett. Aztán áprilist süvöltött a szél. Kicsavarta az ernyőmet kezemből és hamar felszárította a latyakos utakat. Majd pár nap után gondolt egyet és elhozta a végtelennek tűnő esőt és vele a patak áradását. Mint az öreg Duna, zavarosan és haragosan vitte-hordta hátán a farönköket, a sarat, a szemetet. Újra havas lett a táj. Csendes békévé szelídült az esti fényben, mégis érezni lehetett, ahogy megdermed a hótakaró felső rétege lépteink alatt. Az óránkénti hőingadozás jégpáncéllá változtatta az utakat. Másnapra mindez eltünt. Zöldellő parkok mindenütt, hangosan csivitelő madarak a napfényben. Szokatlan, hogy januárban leüljek pihenni hosszasan a parkban. Tegnap este ezt tettem. Hosszú városi séta után kutyusommal megpihentünk a templom előtti padon, mely a város felett áll. Egyszerre láttam az ég és az alatta elterülő város csillagfényeit. Szél sem süvített. Ez a nap fehér kocka volt az idő sakktábláján. Holnap vajon mire lépünk?

3 komment

Újévi induló

2013.01.01. 23:31 :: dreamersquill

Nem volt évvégi számvetés. Nem volt újévi fogadalmam se. Nem jutott eszembe semmi ott a családi ház teraszán állva pezsgőbontáskor. A sötét eget kémleltem a fogyatkozó holddal és árnyaink sziluettjét az időnként hangos durranással szétnyíló tűzrózsáknál. Nem vágyakoztam semmi után. A végtelenséget éreztem magamban. A folytonosságot, ahogy átsiklunk a következő évbe.

Lendület és tánc, öröm és derű, bizakodás és jókedv árad a zenéből. Jó hallgatni. Tele van harsonákkal, dobpergéssel, mint a középkori indulók. Harcra fel! Életre fel!

Induljunk, 2013.

2 komment

süti beállítások módosítása